Delhi, vonattal!

Kedden történt. Korahajnalban beesve az irodába – értsd: kb. 10 óra körül, de itt 11-ig a fél iroda üresen áll, az indiaiak nem szeretnek korán kezdeni – jön az áldás, az email és a nyomtatás. Kezemben tartom életem legelképesztőbb vonatjegyét, és az eddig is felfelé görbülő szám még nagyobb mosolyra tárul! Bangalore-Delhi vonattal, két nap, egyedül, „vállalati költségekre”. :)

A jegy ára egyébként: 2443 Rs, az út pedig 2382 km, vagyis a díj majdhogynem Rs/km alapon is számolható.

Mit csináltam 40 órán keresztül egyedül a vonaton? Aludtam, ettem, ittam, olvastam, írtam, beszélgettem a többi utassal, néha próbáltam tornázni a kabinok közötti szűk folyóson, rengeteg fotót készítettem, és ámultam-bámultam a csodás indiai vasúton és tájakon. Persze fel lehetne tenni a kérdést úgy is, hogy hogyan vészeltem át 40 órát egy állva pisilős, rendes kézmosó nélküli vonaton, a kabinban kb. másfél négyzetméternyi helyen, és egyetlen még a Mumbai-Bangalore járatról ellopott Air India-s frissítőkendővel? De nem ez számít, a vonatozás izgalmas és klassz, Indiában pedig megszokja az ember, hogy igenis jó néha koszos kézzel, földről enni, és ki lehet bírni pár napot fürdés nélkül is.

A vonat hajnalban érkezik be Delhibe, sok Indiában töltött hónap után végre életemben először a fővárosban! Delhi utam apropója a Koppenhágai Klímakonferencia, amit most Indiában a fővárosba tömörülve vár minden környezetvédelmi és civilszervezet. Így itt találkozom a legtöbb munkatársammal, a főnökömmel, sőt még Grace-szel is.

Alkudozás a taxisokkal, majd végre reggel 7-re megérkezem a szállásra! Syed el is kap rögtön a folyosón, az ő szobájában van még egy szabad ágy, szóval rendezkedjek be gyorsan, ha gondolom, még mielőtt a többiek is idetalálnak Bangalore-ból. :) Jófej srác, 28 éves, asszem az egyetlen muszlim fiú az irodából, filmkészítését és fotózást tanult az egyetemen. Ő készíti a szervezet fotóanyagait és klímaváltozásos doksi filmjeit. Szóval lepakolom a komoly egy darab kisméretű hátizsákomat, és a kezemben lévő laptopomat (biztos vagyok benne, hogy ennél több cuccra nem lesz szükségem Delhiben), öt perc pihenés, majd indulás a többiekkel a nagy napra.

A legjobbkor érkezem, ma zajlik a Global Day of Action. Busszal megyünk Delhi egyik nagy főterére, ahol délelőtt még becsatlakozunk egy Free Tibet-es tüntetésbe, utána pedig jön az 5 km-es közös menetelés a valós koppenhágai CO2 vállalásokért: „India wants a real deal today!”. Itt van a Greenpeace, a WWF, az Oxfam, az Indian Youth Climate Network, és sok egyéb helyi mozgalom, iskola is csatlakozik, kb. 5000 ember.

Otthon is van klímarobbanás december 17-én, aki tud, menjen el helyettem is!

http://www.youtube.com/watch?v=6-k5CfFGDxg

A tüntetés után vissza a szállásra. Kiderül, hogy tényleg sokkal kevesebben értek még ide Bangalore-ból és a többi nem fővárosi irodából, így csomó ételünk van, a városban, ahol milliók éheznek. A srácok (egy bangalore-i és egy delhi) ismerik Delhi nyomornegyedeit, ismét útra fel! Hívunk egy taxit, bepakolunk húsz zsák élelmiszert és elindulunk Old Delhi legnagyobb slumja felé. Még életemben nem kaptam ennyi instrukciót, szóval felkészülve, a legegyszerűbb ruhámban megyek, minden nélkül, szorosan a fiúk között, és nagyon izgatottan! Amit meg ott láttam és tapasztaltam tényleg lehetetlen leírni. Ezt át kell élni, menjen el mindenki, aki csak tud néhány adag élelemmel, sötétedés után Delhi legnyomorultabb részeire!

Kifelé menet rájövünk, hogy most már csak mi felejtettünk el vacsorázni. Veszünk nagyon olcsó és finom ételt, néhány helyi édességet, állva és kézzel eszünk a piactéren. A szállás felé haladva Lali még rám néz, a legkedvesebb Indiában nekem szegezett mondattal: „That’s Delhi to you!” – „Yeah, thanks to you!” :)

Hasznos nap, még jónak is érezheti magát az ember: tüntettünk Tibetért, csökkentett CO2 kvótákért, és ételt adtunk a szegényeknek. Hosszú idő után végre következhet a meleg vizes fürdés, csini ruci, majd irány egy bár, némi vodka, éjjel 11-től pedig Bollywood movie.

Szóval Delhi szuper! Rengeteg dolog történik egy nap alatt is, nem tudom, mikor lesz időm majd mindet megírni, plusz el vagyok maradva még néhány bangalore-i beszámolóval is.. igyekszem!

Most úgy néz ki december 23-ig Delhiben vagyok, aztán karácsony és újév táján, ha minden összejön az Indiai-óceán partján fogom lógatni a lábamat. Ne tessék irigykedni, tessék meglátogatni! :)