Mysore

Mysore Bangalore-tól háromórányi buszozásra található és az egyik legzöldebb, legkellemesebb indiai kisváros. Itt kisváros, vagyis kb. Budapest méretű. :)

Elsőként a híres állatkertet nézzük meg. Az első általam meglátogatott indiai hely, amire ki van írva a „plasztik mentes övezet”, az üdítőket, kávékat is csak szigorúan papírpoharakban árulják és újrahasznosítják a hulladékot. Az állatkert pedig tele van díszes, rendezett, szépen karbantartott parkokkal, ösvényekkel és az állatok is nagy méretű, szabadtéri helyeken fogadhatják a látogatókat. Nem sorolom fel mennyi állatot és növényt látok. Hatalmas méretű!

Az állatkerti látogatás után irány a vidámpark! Ami szintén hatalmas és minden van benne, ami csak a szórakoztatáshoz, kellemes hétvégi időtöltéshez kell, mindez persze pálmafákkal, szökőkutakkal, szép virágágyásokkal és nagy kacagó tömeggel. :) A nálunk is ismert óriáskeréken, ringlispílen kívül találhatunk itt tavakat családi vízi sportolási lehetőségekkel, spéci föld felett 5 méterre elhelyezett „bicikli utakat”, zenészeket, vásárt olcsó, de jó minőségű indiai ékszerekkel, ruhákkal, kézműves termékekkel, és legnagyobb meglepetésemre még a Sziget civil sátrához hasonló kiállításokat is. Bemegyünk a Karanataka-i turisztikai iroda pavilonjába, egy másik sátorba, ahol indiai ételekkel, fűszerekkel, állatokkal és növényekkel lehet ismerkedni. És még környezetvédelmi kiállítást is találunk a klímaváltozásról és a víztakarékosságról.

Este a kivilágított palota felé vesszük az irányt (képen), majd autókázás fel a hegyre az egyik legismertebb és legnagyobb hindu szentélyhez. Ez a templom hindu zarándokok népszerű állomása, sőt mivel az erő és a hatalom istenének (God of Power) temploma, minden frissen kinevezett indiai államfő és miniszter is elsőként ide látogat el.

A szállásunk egy ócska, lepattant, koszos (és ehhez képest nem is túl olcsó) hotel, de a hosszú nap után bármi megteszi..

Másnap a terv szerint a palotát néznénk meg belülről, de egyrészt óriási sor van, másrészt kiderül, hogy ide nagyon drága a belépő. Minden más helyet 20 Rs-ért néztünk meg, semmi kedvem órákat sorban állni és 10-20-szoros belépő díjat fizetni. Teszünk még egy sétát kívülről a palota parkjában – ez ingyen van, és mindenképp megéri. A parkban elefántok és tevék bóklásznak teljesen szabadon, kerítés nélkül és találunk rengeteg ajándékboltot – palota áron! Azért nézegetem egy darabig a 30.000 Rs ellenében megvásárolható királynői mintákkal és díszítésekkel ellátott, gyönyörű selyemből készült egyedi tervezésű szárikat..

A palotától alig tíz perc sétára található a Szépművészeti Múzeum, standard 20 Rs belépő áron, sorban állás nélkül és merem megkockáztatni hasonló kiállítással, mint a palota belsőben található. Az első szint a királyi ereklyéket mutatja be, festmények Mysore királyairól és korabeli bútorok, csillárok, porcelánok minden mennyiségben. Utána következnek a számomra izgalmasabb részek: kiállítás a hindu istennőkről, aktok sokasága, tibeti és nepáli festészet bemutatása, ősi indai hangszerek, játékok, kézműves tárgyak, a legfelső emeleten pedig kortárs indiai festészet, amik közül jó pár képet a szobám falán is el tudnék képzelni. :) Manish-tól (velem egyidős kolléga, megújuló energiás mérnök) pedig megtudom végre, miért is van az, hogy gyakran kék színű embereket ábrázolnak a festményeken. Szóval ez India összes népcsoportját és bőrszínét jelképezi, mivel sokuknak nagyon sötét (négerekhez hasonló) másoknak meg valamivel világosabb bőrszínűk van.

A háromórás buszút kényelmes és jó, ráadásul tudunk egymás mellett ülni (a helyi buszokon nők csak elől foglalhatnak helyet, és a férfiak uralják a hátsó részt, de ez a szabály a távolsági járatokra nem vonatkozik) van légkondi, kényelmes ülések és az út során rengeteg szép kis falvak és gyönyörű tájak mellett haladunk el. Bámulom az indiai csodát, a sok színes kis tákolt épületet, a luxusvillákat, a nagy hegyeket, pálmaültetvényeket és tavakat..