Étel

Indiában az egyik legjobb dolog, hogy a legfinomabb ételek közvetlen az utcán és bármikor elérhetőek. Minden utcasarkon látni valamilyen árust, mások pedig a háromkerekű kocsijukat húzzák végig a környék összes utcáján és arról kínálják a friss zöldségeket, gyümölcsöket. Íme a legolcsóbb csemegék:

5 Rs/2-3 szelet vastag húsú frissen megtisztított ananász

8 Rs/főtt kukorica

10 Rs/2-3 darab banán vagy egy kis adag vegyes gyümölcssaláta banánnal, ananásszal, papayával és dinnyével.

Gyümölcsökből a drága árkategóriát az alma, körte és narancs képezi, zöldségek közül pedig a gomba a legnehezebben és legmagasabb áron beszerezhető. Minden más fillérekért és bárhol megvásárolható.

Ebédelni az irodához közeli kis éttermekben szoktam a kollégákkal. Többnyire hagyományos indiai ételt. Általában dalt, dosát, gobit, chapatit vagy valami hasonlót rendelek. A chapati egy palacsinta formájú sós tésztaszerűség és köretként (kenyérként) fogyasztják különböző zöldséges vagy húsos ételekhez. A gobi karfiolból készült erős, csípős, fűszeres étel, de nagyon finom. Rizst lehet kérni persze bárhol, ezt többnyire egy sárgás színű, szintén erős, chili paprikás szósszal szoktam enni. Első alkalommal ömlött a könny a szememből. Most már meg tudom enni sírdogálás nélkül. :) Legújabb kedvencemnek még mindig nem tudom a nevét, de amolyan rántott zöldségszerűség. Fel van karikázva nagyon vékony karikákra sárgarépa, krumpli, lilahagyma, felszeletelve kaliforniai paprika és zöldbab, majd mindez nem teljesen bepanírozva, hanem inkább csak lisztben megforgatva és forró olajban kisütve. Szoktam hozzá zöldsalátát kérni. Hmmm, meleg, ropogósra sütött zöldségek, hideg, friss salátalevelekkel és uborkakarikákkal, a legfinomabb párosítás! Ha nem lenne idő étteremre, akkor pedig itt van az irodától öt percre található kedvenc melegszendvicsesem, a világ legjobb háromemeletes vega szendvicsével 25 Rs-ért.

Azért nem árt néha óvatosnak lenni. Volt már pár melléfogásom, amikor olyan ételt/italt rendeltem, hogy arra számítottam egyenesen a mennyországot fogom a számban érezni és ehhez képest azóta sem tudom hogyan bírtam magamon uralkodni, hogy rögvest a tányéromra ne köpjem! Néhány dolog leírva nagyon jónak hangzik, mégis szerintem pocsék ízűk van. Így jártam a mandulás tejjel, amit a helyi szupermarketben lehet beszerezni. Mivel itt a tejtermékek viszonylag ritkák, nagyon megörültem neki és azonnal vettem is egyet a gusztusos csomagolású, csalogató ízű tejecskéből. Annyiban természetes, hogy ha kiöntöd egy pohárba a tetején úszik két darab félbevágott mandula, amúgy csak tartósítószer és színezék az egész, borzalmas mellék- és utóízzel. Másik pofára esésem a papaya turmix volt, ami azért meglepő mert ez ráadásul tartósítószerektől mentes, frissen készítik az utcán, de hozzáöntenek még valamilyen gyümölcsleveket és édesítőszereket. A végeredmény itt is borzalmas! Az utolsó és egyben legrosszabb élményem a mangó szósz. Ezt tényleg nem tudom mihez hasonlítani! Ha azt mondom, hogy kicsit tán olyan, mint az általam szintén utált kínai édes-savanyú mártás, akkor az még semmi. Ez egyszerre cukros, sós, csípős és keserű! Előszeretettel fogyasztják rizs mellé, nem győzöm visszautasítani. Szögezzük le vannak olyan ételek, amelyek magukban a legjobbak. Elrágcsálni egy marék pirított mandulát, megenni egy szelet friss papayát vagy mangót jó dolog, de mindezeket más összetevőkkel elkeverni és fűszerezni, vétek!

Az indiai éttermekben két dolgot kap ingyen és automatikusan minden vendég. Legelőször kihoznak egy kancsó vizet az asztalra, ezzel ha valaki óvatos szeretne lenni, nem árt vigyázni, mert a legritkább esetben töltik fel tiszta ásványvízzel. Általában a helyi, elvileg szennyezett csapvízből van, ennek ellenére én meg szoktam inni és semmi bajom. Az étkezés végén pedig kihoznak egy kis tányérnyi világoszöld színű mentolos cukorka formájú magokat. Ebből érdemes mindig venni pár szemet, finom és felfrissíti a leheletet. Elegáns helyeken még egy extra dolog jár az étkezés után: egy mélytányér meleg víz citromkarikával. A citrom a „szappan” és a víz értelemszerűen a kézmosó. Olcsó vagy középáras helyeken, ha megelégszel egyféle étellel és a helyi vízzel, akkor 50-60 Rs-ért meg lehet ebédelni, drága éttermekben, több fogással több száz rúpia is lehet a számla.

Képen a konyhapultunk egy része és a mai zöldséges tészta vacsorám.