Másfél hónapja érkeztem Malawiba,
jöjjön néhány dolog, amit azóta megtudtam az országról, és amiket kérdezgettek
mindig emailben.
Malawi 15 milliós népességgel
rendelkezik, és lakosságnak 40%-a a szegénységi küszöb (napi 2 dollár) alatt
él. Az egyik legszegényebb ország (HDI 171. helyezet) a világon, még nem láttam
soha sehol ennyire nehéz körülményeket. Indiában például nagy ajándék az
Arab-tenger, az Indiai-óceán, a Gangesz, a jó termőföld, és az olcsó árak. Ott
a szegény családok is képesek egy kis rizst megtermelni vagy némi fizikai munka
révén könnyen olcsó ételhez tudnak jutni. Afrika más, itt azért halnak éhen az
emberek, mert nincs elég jó termőföld, szárazság, sivatagosodás zajlik,
folyamatos élelmiszer importra szorulnak, és az üzletekben a termékek annyira
drágák a különböző vámok miatt, hogy gyakorlatilag képtelenek megfizetni az
alapvető élelmiszereket.
A közlekedés nagyon fejletlen, kisebb
városokba minibuszokkal (hasonlít az orosz masrutkára) lehet eljutni, de ezek
rendszertelenül járnak és nem túl megbizhatóak, nagy városokban lehet találni
rendes taxit, itt Mponelaban taxi alatt maximum egy biciklis fiút tudok
megállítani, aki pár kwacháért el tud vinni a csomagtartón, ezt a
kényelmetlensége miatt még sosem próbáltam. Hiányoznak az indiai motoros
riksák, meg a jó vonathálózatok. Itt vonat csak a fővárosból indul és egyetlen
vonal működik az egész országban.
Pénznem: Malawi Kwacha, ami majdnem
egyenértékű a forinttal. Életemben először járok olyan helyen, ahol a forint
azért kicsivel többet ér. A pénz furcsasága, hogy egyszerre van kétféle pénz
forgalomban – régi és új. A régi pénz nagy méretű és szinte rojtosra
használodott bankjegyeket jelent, az új viszont kisebb méretű, jó minőségű.
Bankjegy címletek: 20, 50, 100, 200, 500, és 1000, ez hogy a legnagyobb címlet
az 1000-es („kilencszázvalahány forintos”)rendesen megnehezíti a hétköznapokat:
minden drága, tehát egyfolytában egy nagy köteg pénzzel kell menni mindenhova.
A legtöbb alapvető élelmiszer 300 kwacha, ez az ára 1 kg cukornak, babnak,
rizsnek, földimogyorónak, vagy 1 liter tejnek. A kenyér minimum 400/kg, benzin 500/l.
A legolcsóbb étel a nsima (kukoricadara vízzel felfőzve), de itt az ár-minőség
egyenes arányban áll egymással, vagyis utálom. Ami viszont olcsó is, finom is,
az az édes burgonya és a banán, ráadásul ez az a két élelmiszer, ami biztosan
minden sarkon kapható.
A legnépszerűbb márkák: üdítő: Coca-Cola,
sör: Carlsberg, élelmiszeráruház: Peoples, benzinkút: Puma, cigi: Pall Mall,
telefon: Airtel, fogkrém: Colgate, autó: Toyota.
Az adórendszer sávosan növekszik. Havi
10.000 kwacháig jár teljes adómentesség. Gyest, munkanélkülisegélyt nem biztosít
az állam, nyugdíjra viszont jogosultak azok, akik állami szférában dolgoztak,
minden köztisztviselő és közalakalmazott. A lakosság döntő része nem rendes
munkavállalóként tartja fenn családját, hanem alkalmi munkákat vállal, ill.
földművelésből él.
Malawi ez év óta női elnökkel
büszkélkedhet, Joyce Banda pedig már önmagában is megérne néhány blog
bejegyzést. Nekem csak olyan hasonlatok jutnak róla eszembe, mint az „afrikai
Angela Merkel”, vagy „az afrikai Indira Gandhi”. Malawi az elmúlt években
rengeteget küzdőtt korrupcióval, bízom benne, hogy Banda elnöksége alatt
helyére kerülnek a pénzügyi mérlegek és több fejlesztés veszi kezdetét.
Malawi békés, biztonságos ország. A
hőmérsékletet tekintve itt most van tél, ez napközben 20-25 C-ot jelent, ez
egyben a száraz évszak is, október környékén jönni fog egy kis csapadékos időszak
(ez nem olyan, mint az ázsiai monszun, csak napi 1-2 óra eső) és mikor
Európában tél van, megérkezik ide is a nyár tomboló 40-45 C-kal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése