Március 1-jén megkezdődik életem újabb féléves kalandja, most annyi tűnik biztosnak, hogy szeptember 1-ig Oroszországban élek, ezen belül is többnyire Nyizsnyij Novgorodban, hát kalandra fel. J
Budapestről Moszkvába repülök, a ronda Sheremetyevo reptérről irány a gyönyörű város. Közös vacsora Aude-dal és Giovannával, Moszkva elképesztően drága, de a hosszú várakozás és a borzalmas Aeroflotos fedélzeti kaja után már nem törődök a pénzzel. A város irtó klassz. Hatalmas, gyönyörű épületek, szállingózó hópihék, rengeteg étterem, szórakozóhely és hosszú-hosszú történelem..
Éjjel találkozunk Andre-val Észtországból a Yaroslavski vonatállomáson, itt eszmélek rá, hogy míg a reptéren minden kiírás szerepelt angol nyelven is, mostantól fordul a kocka és csakis kizárólag a cirill betűkből tájékozódhatom. Oroszország kifejezetten az hely, ahol senkit sem érdekel, hogy beszélsz-e angolul, németül, franciául, spanyolul, stb.. ha itt jársz, beszélj és olvass oroszul! Ezt az első szabályt sikerül levonnom a vonatállomás, az étterem, az utcai közlekedés és a taxi után. Regisztráljuk a jegyünket, majd felpattanunk a Nyizsnyij Novgorod felé tartó hálókocsis éjszakai vonatra. A vonat eszméletlen, kényelmes, szép, meleg, szőnyegpadlós, még az indiai vonatokon is túltesz. Már alig várom, hogy a több napos transzibériai expresszt is kipróbáljam. Március 2-án reggel megérkezünk az állomásra, itt találkozom először Daniya-val, akivel mostantól egy darabig együtt fogok lakni.
Daniya (képen) kedves, rendes, helyi orosz lány, harmadéves a Nyizsnyij Novgorod-i egyetemen. A lakás pedig szép, kényelmes és jól fűtött. Megint átkozott szerencsés vagyok lakást és lakótársat illetően.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése