Hideg

A megérkezésemkor napközben -2C körüli idő volt. A tavasz közeledtével nem melegszik, hanem egyre hidegebb lesz! A héten a „legforróbb déli kánikulában” mutat -10C-ot a hőmérő, éjszakára pedig lemegy -20C-ra is. A buszmegállók között sétálva ömlik a könny a szememből a csípős, hideg levegő miatt. Az arcomat naponta háromszor krémezem, a szél és a hideg folyamatosan szárítja.

A lakótársam szerint Oroszország az a hely, amit még a globális felmelegedés is hidegen hagy. Szerintem meg csak szélsőségesebbé és kiszámíthatatlanabbá teszi. Régen tudták, hogy a tél egyenletes hőmérséklettel április végéig tart, most meg egy héten belül 10C-okat változik hol pluszban, hol mínuszban. A világ és a klíma változik..

Az orosz nők eszméletlenek! Képesek még ebben az időben is mindent a divat szerint tenni. Az utakat 3-4 centi vastag jég borítja. Ők mégis a tízensok centis tűsarkú, vékony csizmákban egyensúlyoznak. A kedvencem, amikor még mindezt a vékony harisnyás, miniszoknyás párosítással ötvözik. Én meg a két nadrágos, két pulcsis, hosszú kabátos, sapkás, sálas, hótaposós együttesemben pont olyan könnyedséggel mászkálok az utcán, mint egy felfújt Michelin baba. A sikkes megjelenésemmel megvárom inkább a májust, így remélhetőleg megúszhatom a megfázást, felfázást, és leginkább a boka és lábszárcsonttörést.

Az első benyomások

Ez egész olyan csodaország érzés, a nyelv miatt még Indiánál is idegenebb és kiismerhetetlenebb. A világ legnagyobb országa, ahol a tél többnyire hét hónapig tart, a chipset kaviár ízesítéssel árulják, a vodka a legolcsóbb ital, és ha szerencsés vagy a buszjegyeddel nyerhetsz egy ingyen pizzát vagy szushit. J

Az orosz sztereotípiáim mind megdőlni látszanak. Amióta itt vagyok egyetlenegyszer ittam vodkát. Ki nem állhatják, ha csupán egy „vodka-ivó népként” gondolunk rájuk. Azok akik tanulnak, dolgoznak, itt sem fogyasztanak több alkoholt az Európában megszokottnál. Nem igaz az sem, hogy goromba, távolságtartó emberek lennének. Ők is mosolyognak, kedvesek és érdeklődőek. Ráadásul nem csak az itt megismert új barátaim, kollégáim kezdeményeztek velem beszélgetést, hanem a buszon ülő néni, a bolti eladó, a szomszédom, és más utcai járókelők is. Az, hogy velük nem sikerült mélyebb ismeretségre szert tennem, kizárólag a hiányos orosz nyelvtudásomnak köszönhető.

Sajnos az orosz férfiakról alkotott képem is átrajzolódott. Daniyanak mondtam, hogy mi otthon azt gondoljuk, hogy minden orosz férfi magas, erős, edzett, aki szembeszáll a -40C-os téllel, sokat dolgozik, és tiszteli a nőket. A nőnap (március 8.) a második legnagyobb ünnepüket és egyben hivatalos munkaszüneti napjukat jelenti. Először nem értettem miért szólít le aznap szinte minden férfi az utcán, aztán kiderült, hogy itt szokás minden ismeretlennek is boldog nőnapot kívánni. Ha valaki ezen a napon jár Oroszországban és ugyanazt a furcsa mondatot hallja többször is, az annyit jelent, hogy jó egészséget a hölgyeknek. Szóval illik rá egy mosolyt és köszönömöt ejteni. J A lányok szerint ez csupán azért van, hogy aztán a többi 364 nap kizárólag a férfiakról szólhasson. Többségében lusták, kényelmesek, és legtöbben a telet szeretik inkább a TV előtt egy sörrel a kezükben átvészelni, és elvárják, hogy a feleségük mindig kiszolgálja őket. Hát, hölgyeim az orosz férfiak sem fogják megváltani a világot!

Welcome to Russia!

Március 1-jén megkezdődik életem újabb féléves kalandja, most annyi tűnik biztosnak, hogy szeptember 1-ig Oroszországban élek, ezen belül is többnyire Nyizsnyij Novgorodban, hát kalandra fel. J

Budapestről Moszkvába repülök, a ronda Sheremetyevo reptérről irány a gyönyörű város. Közös vacsora Aude-dal és Giovannával, Moszkva elképesztően drága, de a hosszú várakozás és a borzalmas Aeroflotos fedélzeti kaja után már nem törődök a pénzzel. A város irtó klassz. Hatalmas, gyönyörű épületek, szállingózó hópihék, rengeteg étterem, szórakozóhely és hosszú-hosszú történelem..

Éjjel találkozunk Andre-val Észtországból a Yaroslavski vonatállomáson, itt eszmélek rá, hogy míg a reptéren minden kiírás szerepelt angol nyelven is, mostantól fordul a kocka és csakis kizárólag a cirill betűkből tájékozódhatom. Oroszország kifejezetten az hely, ahol senkit sem érdekel, hogy beszélsz-e angolul, németül, franciául, spanyolul, stb.. ha itt jársz, beszélj és olvass oroszul! Ezt az első szabályt sikerül levonnom a vonatállomás, az étterem, az utcai közlekedés és a taxi után. Regisztráljuk a jegyünket, majd felpattanunk a Nyizsnyij Novgorod felé tartó hálókocsis éjszakai vonatra. A vonat eszméletlen, kényelmes, szép, meleg, szőnyegpadlós, még az indiai vonatokon is túltesz. Már alig várom, hogy a több napos transzibériai expresszt is kipróbáljam. Március 2-án reggel megérkezünk az állomásra, itt találkozom először Daniya-val, akivel mostantól egy darabig együtt fogok lakni.

Daniya (képen) kedves, rendes, helyi orosz lány, harmadéves a Nyizsnyij Novgorod-i egyetemen. A lakás pedig szép, kényelmes és jól fűtött. Megint átkozott szerencsés vagyok lakást és lakótársat illetően.