Nehéz kérdés. Igen is meg nem is. India egyértelműen az ellentétek országa, nyomor és fényűzés, nélkülözés és túlfogyasztás, mind-mind egy helyen. Mumbai a legjobb példa, melynek 16 milliós lakosából 10 millió él a világ talán legnyomorúságosabb gettóiban, a világ top 10 leggazdagabb embere közül viszont kettő él ugyanabban a városban! Másik általam látott legelképesztőbb példa Delhiben volt, itt van a WHO egész ázsiai területi igazgatósága. Gyönyörű, hatalmas, vadonatúj épület, az ENSZ nagy szlogenjével: „In the 21st century, health is a shared responsibility, involving equitable access to essential care and collective defence against transnational threats.” Az épülettől pedig alig 100 méterre már roskadozó viskókban lakó családok, porban-sárban meztelen szaladgáló gyerekek, nem, itt nincs orvos, nincs étel, nincs gyógyszer, nincs ivóvíz..
A két legnagyobb probléma szerintem a légszennyezettség és a szemét. Persze a szemét, hol nem probléma, gyűlik, gyűlik, majd hova lesz? Itt többnyire az utcán landol valahol, rengeteg szemétdomb van mindenütt. Persze jön megint az ellentét, hogy annyira mégsincs kosz, mert amíg az egyik kidobja a szemetet az útra, a másik odamegy és felsöpri. Sokan takarítanak az utcán, és a legtöbb üzlet bejárata általában rendezett. Tehát a szeméthalmok, ha épp egy bolt előtt lennének, akkor onnan továbbseprik, és végül persze eljut a nyomornegyedig.. Ami jó, hogy létezik azért néhány nagyobb városban szelektív gyűjtés, pl. itt Bangalore-ban biciklis férfiak járják a várost és folyamatosan kiáltják, hogy „papír”. Ilyenkor oda lehet rohanni hozzájuk és az otthon már szépen összerakott újságpapír stócokat, kartondobozokat, papírcetliket át lehet adni nekik. Ők beviszik egy lerakatra, kapnak érte egy kis pénzt, a papírt pedig újrahasznosítják. Tiszta jó, mint nálunk még a régi általános iskolai papírgyűjtések. :)
Gokarnán nincs szelektív gyűjtés, a meredek tengerparton nehezen megoldható és drága a szállítás. Így a szeméthalmok elkerülését égetéssel „oldják meg”. Minden második nap begyűjtik az éttermekben, hotelekben felgyülemlett szemetet és elégetik a tengerparton. Hű, rossz látvány, rossz szag, minden csak nem megoldás, de persze ez megint egy olyan dolog, amit a fejlett világ okoz és a fejlődő nyeli le. Szóval égnek a német, angol, holland, amerikai turisták által odacipelt félig teli napolajas flakonok, elszakadt strandkendők, megkarcolt napszemüvegek, sok-sok elhozott majd feleslegesnek bizonyult otthoni kacat, meg az itt fogyasztott sörös és üdítős palackok, stb..
A légszennyezettség fő okozói a közlekedés és a rengeteg szénerőmű. Persze itt is vannak jó pontok. A közlekedés egyértelműen telekocsis, sosincs üres járat, valamint a sok autó mellett azért mégiscsak India büszkélkedhet a világ legnagyobb vasúthálózatával. A szénerőművek mellett pedig főként Dél-Indiában elég sok szélkerék és napkollektor is termeli az energiát. :) Itt Bangalore-ban a legtöbb ház tetején látni napkollektort, vagy minimum egy fekete víztározó hordót, ami szépen felmelegszik napközben. Én konkrétan ennek a házunk tetején található hordónak köszönhetően jutok néha langyos zuhanyhoz.
Vásárlásnál a legtöbb árus képes még két szem paradicsomhoz is nagyméretű nejlonzacskót adni, állandóan vissza kell utasítani őket, vagy szólni előre, hogy thanks, no plastic. Természetesen voltam már nejlonzacskó-ellenes tüntetésen is. :) Néhány termék csomagolásánál viszont előszeretettel használnak régi újságpapírt. Ez is remek ötlet és még vicces, jópofa dolog is vinni valakinek egy üveg bort vagy egy szál virágot a tegnapi Hindustan híreivel. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése