2011. augusztus 23., kedd

Göteborg - repülővel, busszal, vonattal

Hajnalban repülés Göteborgba. Először járok Svédországban és most is komoly 5 óra hosszat tervezek itt tölteni. Göteborgnak két reptere van - nem értem, hogy miért, mivel amelyikre én érkezem (Landvetter) az nagyon kicsi, szerintem simán elférne náluk még néhány járat. Persze nagyon rendezett és szép. Végre egy reptér, ahol nem kell lejárnom a lábam, 10 lépés és felveszem a csomagom, újabb 10 és már a reptér előtt állok a buszmegállóban. A buszok is jók és kényelmesek és persze olcsóbbak (80 SEK) a taxinál, az itteni elsőszámú érv mellette pedig természetesen a környezettudatosság. Irány a pályaudvar!
Göteborg klassz városnak tűnik: tisztaság, napsütés és rengeteg biciklis. A csomagomból előszedett pulcsim 2 perc alatt rám is melegszik, hurrá ma még farmerben és ujjatlan felsőben szelem át Skandináviát. :)
A norvég vasúttársaságnak van egy szuper ajánlata, miszerint ha interneten keresztül és jó előre vásárolsz, akkor mindössze 199 NOK-ért kapsz egy 24 órán keresztül érvényes jegyet bármelyik svéd vagy norvég vonalon. Amint olvastam erről, eldöntöttem, hogy elsőként a Volvo és az Ikea hazájába repülök és onnan vonatozok át Norvégiába. Ez a legolcsóbb és leglátványosabb útvonal.
A néhány óra vonatozásnak köszönhetően megtudtam, a "spár" svédül vágányt jelent, a vonatok gyakran haladnak át alagutakon, és a vasúti fedélzeten csak fair trade kávét fogyasztanak. Folytatás következik Norvégiából!

2011. augusztus 22., hétfő

Skandinávia

Egy új fejezet - talán ez lesz az eddigi leghosszabb és legérdekesebb. Nem szeretek nagyon előre tervezni, pláne nem szeretném előre elkiabálni, de ha minden jól alakul, akkor úgy néz ki a mai naptól kezdődően egy 2,5 éves programba vágok bele, ami főleg skandináviai és ázsiai utazással, tanulással, munkával fog telni.

2011. július 20., szerda

Moscow Botanical Garden

A moszkvai egyetemhez tartozik egy botanikus kert, amit év közben a kertészeti kar diákjai gondoznak a nyári szünet alatt pedig megnyitják önkéntesek számára. Így már évek óta bevett gyakorlat, hogy július-augusztus folyamán a világ minden tájáról érkeznek ide fiatalok. Szuper ötlet, bárki aki szeretné látni és Moszkvát és érdeklődik a természetvédelem iránt, csak küldenie kell egy önéletrajzot és motivációs levelet, ezek alapján fogadják a jelentkezőket.
Én a júliust kaptam meg 10 másik önkéntessel közösen - van köztük egy amerikai házaspár, két iráni srác, egy-egy francia, német, szerb, dél-koreai, és orosz önkéntes. Szállást és ételt kapunk az egyetemen, cserébe napi 6 órában dolgozunk a kert különböző részein. Eddig főleg bokrokat metszettem, rózsaágyást gyomláltam és farönköket cipeltem.
Az esték és a hétvégék szabadok. Kulturális programokra még a belépőt is fizetik. Megnéztük a Tretyakov gallériát, voltunk a világ legnagyobb ortodox templomában, rengetegszer újra a Vörös téren, és még két nappal azt követően, hogy egy hajót baleset ért és azt hiszem hatan meg is haltak a fedélzetén, mégiscsak felbátorodtunk egy éjszakai hajókázáshoz a Moszkva folyón a kivilágított Kreml mellett elhaladva. Ezzel is szerencsésen jártunk. Most már többedszerre visszatérve Moszkvába egyre inkább ismerősnek tűnik minden, már egyáltalán nem érzem magam eltörpülő kis pontnak a 20 milliós nagyvárosban, és bármit megtalálok egyedül is. :)

2011. július 6., szerda

Back in Moscow

Fél év Budapest után hogy, hogy nem, ismét Moszkvában vagyok. Ezúttal ráadásul a Lomonosov Egyetem egy nyári programjának meghívására. Az egyetem elképesztő, még sosem láttam ehhez hasonlót. Csak önmagában az egyetemi rész is kitesz több magyar városra való területet. 1000 épület, külön buszjáratokkal megközelíthető campusok, kollégiumok, sportpályák, parkok, színházak, étteremek, saját boltok, ruhaüzletek, posta, szóval minden beszerzhető az egyetem falain belül – egy nagyváros a megavárosban.

http://www.msu.ru/en/

A kollégium B szektorának (oroszosan „V cekmop”) 1240-es szobájában lakom, és az első napok legnagyobb kihívása az ezer épület között épp ennek az egynek megtalálása. J Minden kollégiumi szobához van internet, csak persze nem ingyen, egy emelt díjas SMS-sel lehet rácsatlakozni 1-1 órára, szerencsére a központi aulában van ingyenes is, és ha már most arra kell gondolnom, hogy mi az a kép ami legelőször be fog ugrani az itt töltött nyárról, akkor ez az aula a tuti befutó! Nagy márványcsarnok, hatalmas boltívekkel, több oldalról nyíló széles lépcsőkkel, egyetlen darab szék és asztal nélkül. Így a hideg márványkövön, libasorban, törökülésben egymás mögött ülő diákok headsettel a fülön, laptoppal a kézben, és arcvonsásokkal a Föld minden tájáról. J

2010. november 29., hétfő

Around Europe

Rég nem írtam már, pedig minden rendben.

Szeptemberben a lehető legjobban zárult le a fél évnyi „önkéntes orosz száműzetésem” és ismét szerencsésen hazaérkeztem Budapestre. Első találkozás a mindeközben született unokahúgommal, és sokadik a többi „csak egy ideje nem látott” családtaggal vagy baráttal.

Amit leginkább adott az elmúlt év önkénteskedése az a stressz mentesség, valamint az Indiában megismert másfajta életstílusnak, jógának, vagy az oroszországi sérült gyerekekkel való foglalkozásnak köszönhetően egy végtelenül lelassított tempó és sok türelem. Elhatároztam, hogy nem sürgetem magam, hagyok időt végiggondolni mindent. Gondolkodni pedig utazás közben mindig jól lehet, így belevetettem magam Európába. Először egyedül repülővel Dublinba, pár nappal később onnan vonattal Belfastba. Találkozás kint dolgozó magyarokkal, ott tanuló volt indiai kollegámmal, és utazás alatt megismert új román és kínai srácokkal. Majd pedig irány Bécs a jól ismert amerikai útitárssal, akivel bármennyire is jó volt a keralai álomvakáción, mostanra egy biztos, újabb folytatás már nem lesz. Ismét Budapest, és most ennyi utazgatás, semmittevés után egyre erősebben él bennem a vágy, hogy szeretnék belevágni valami új nagy feladatba.

Az Unió szerintem egyébként egyre kommerszebb képet fest. Talán az árakban van némi különbség, bár azok is kiegészítik egymást. Mindegyik tagállam issza még a válság levét, csökkenő munkahelyekkel, emelkedő tandíjakkal, és mindezekbe közbeékelt egy-egy tüntetéssel.

Válság ide vagy oda, én most értem el megint egy új fejezet kezdéséhez, és még nem tudom hol vár rám mindez. Talán maradok Magyarországon vagy szembetalálom magam megint egy újabb országgal, földrésszel.. Egy tuti, szuper évet zárok! Fél év India, fél év Oroszország, megannyi kisebb utazás, és temérdek élmény! Remélem hasonlóan jól fog folytatódni és hamarosan belefoghatok valami új és hasznos dologba. J